Az ország tavak és roppant erdőségek végtelen rengetege. Itt-ott kisvárosokkal megtűzdelve. Az éjféli nap hónapjaiban a partvidékek igazi vitorlázó- és horgászparadicsomok: amikor pedig beköszöntenek a hideg és hosszú (mégpedig nagyon-nagyon hosszú) éjszakák, behúzódhatunk a házba egy üveg vodka társaságában.

Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. A következő országokkal határos: északon Norvégia, keleten Oroszország, délen a finn öböl, délnyugaton a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a botteni öböl. Az ország területe 338.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

Finnországot a hideg tél és a meleg nyár jellemzi. A legmagasabb nappali hőmérséklet Finnország déli részén időnként elérheti a 30 oC-t. A téli hónapok alatt különösen januárban és februárban a mínusz 20 oC sem szokatlan.

Az országot körülvevő vizek hatásának köszönhetően Finnország éghajlata északon nedves és hideg. Tundra borítja. Délen enyhébb, és tajga fedi. A hó és eső formájában hulló csapadék átlagosan eléri a 460 millimétert északon és a 710 millimétert délen. Délen négy-öt hónapon keresztül állandó, vékony hóréteg fedi a földet. Ez északon akár hét hónapig is eltarthat.
Május és szeptember között növényzete rendkívül gazdag és változatos. Július végére néhány alacsony fekvésű völgy dzsungelhez hasonlítható. Az erdőket főként fenyvesek, lucfenyők és nyírfák alkotják. A lombhullató erdők közül a nyír a legjellemzőbb és itt a legváltozatosabb az élővilág. A barnamedve az ország legnagyobb emlős állata, más itt élő emlősök: a jávorszarvas, a róka, a hiúz, a lemming és a sün. Az ország északi része bővelkedik rénszarvasokban is és a hódok is elterjedtek. Több, mint 300 madárfaj él itt. Az országban nagyon alacsony lehet a hőmérséklet. Finnország éghajlata az ország déli, és középső részében hideg mérsékelt, északon szubarktikus, ill. arktikus.

Legnagyobb hossza több mint 1100, legnagyobb szélessége 580 km.
Erősen tagolt partvidékét sok sziget övezi. A tengerpartot kísérő homokos, agyagos síkság fokozatosan megy át több tízezer tóból álló Tóhátságba és Közép-Finnország dombvidékébe, majd a sarkkörön túli északi hegyvidékbe. A legnagyobb szigetek Turku városa előtt húzódó Åland szigetek. A több tízezer tó közül, amelyek 5 tórendszerre oszthatók, a Saimaa tórendszer a legnagyobb.

Finnország egyenlőtlen felületű, gránit fennsík, amelyen tavakkal és nagy mocsarakkal körülfogott számtalan emelkedés van elszórva. A természet átmenetet alkotott benne Skandináviától Oroszország síkjára- nincsenek a skandináv hegységhez fogható hegyei; ellenben a sík föld, mely az Urálig és a Kaukázusig terjed, már itt veszi kezdetét.
A legnagyobb emelkedések északon, Svédország és Norvégia közé beékelt részében vannak.

Délen januárban és februárban elérheti a -15°C-ot, míg északon gyakori a -30°C is, s ekkor a nap nagy részében a sötétség uralkodik. Nyaranta a hőmérséklet északon 15°C, délen pedig 20°C körül alakul, bár néha a 30°C-ot is elérheti. A déli partvidéken a legalacsonyabb évi középhőmérséklet -6°C, a legmelegebb 16.5 °C. A déli partvidéken az átlagos nyári hőmérséklet 15°C, ugyanakkor február tájékán ez -9°C-ra csökken.
Helsinkiben az éves átlag hőmérséklet 5,3 °C.

Finnország nagymértékben iparosodott, versenyképes piacgazdasággal rendelkezik, az egyik legfejlettebb EU-tagállam. A gazdaság kulcsfontosságú szektora a feldolgozóipar, melyben vezető szerepet játszik a fa- és fémfeldolgozás. A telekommunikációs és elektronikai ipar is igen fejlett. A kereskedelem is nagy szereppel bír, a GDP egyharmada exportból származik. A fa és bizonyos ásványi anyag kivételével, Finnország nyersanyag- és energia-behozatalra szorul. Az éghajlati viszonyok miatt a mezőgazdaság az alapvető termékek körében az önellátás fenntartására korlátozódik.
Fa és papíripar, élelmiszeripar, vas-, acél- és színesfémkohászat, vegy- textil- gépipar, hajógyártás, hi-tech ipar.